Szívvel, lélekkel, identitástudattal

A Kós Károly Szakközépiskolában is évről évre megemlékezünk az 1848-49- es forradalom és szabadságharc eseményeiről, iskolánk életében kiemelt napnak számít március 15.
Az idei megemlékezés annyiban volt kiemelkedő, hogy a kezdeményezés, kivitelezés lelkes 11.osztályos tanulóink munkája. Ötleteik alapján állt össze az ünnepi előadás forgatókönyve: alkalomhoz illő verseket választottak, mezőségi táncokat, népdalt tanultak, szervezkedtek, gyakoroltak.
A megemlékezés Nagy Andrea XI.C osztályos tanuló szavalatával indult. Wass Albert Emlekezés egy régi márciusra című versének záró gondolata: ” a szabadság az, ha majd hazatérhetünk mindannyian”.

A csodásan elszavalt vers -sajnos- nem vesztett aktualitásából. Miklós Balázs X.C osztályos tanuló felolvasta a 12 pontot üzenve mindannyiunknak, hogy ” Legyen béke, szabadság és egyetértés!” A forradalom lázas, lelkes időszakát gyors mezőségi táncok idézték: Kipirult arcok, mezőségi viseletbe öltözött lányok és fiúk, feltűzött kokárdák.  Az elköszönő és (háborúba) távozó legények jelezték a bekövetkező tragikumot. A forradalom veszteségeit Kék ibolyát ültettem a pohárba kezdetű kesergő népdal szimbolizálta. A megemlékezést Jánó Szilvia XI.B osztályos tanuló zárta Ócs József Lángot hoztam című versével.
Az ünnepi előadás két alkalommal került bemutatásra, így minden tanulónk hazavihetett magával egy magasztos gondolatot, benyomást.
Köszönjük a XI.B, XI.C és XI.D osztályos tanulóknak az ünnepi megemlékezést, csodálatosak voltatok!
                 

Fülöp Éva magyartanár
2024. március 15.