„Határtalanul” – Bonyhád

A „Határtalanul” program keretén belül iskolánk diákjai már negyedik alkalommal látogathatnak el Bonyhádra a Perczel Mór Szakközépiskolába. Idén április 13-17 között a IX. B környezetvédelmi osztály és két kísérőtanáruk, Szatmáry Zsófia osztályfőnök és Gedő Mária angol-német szakos tanárnő kapott erre lehetőséget.

Egy 14 órás utazás után végre megérkeztünk Bonyhádra a Perczel Mór Szakközépiskola kollégiumához. Dávid Andrea már az utca végéből hatalmas mosollyal integetett, mindnyájan vártuk a találkozást. A két iskola diákjai közt már ekkor elkezdtek szövődni a baráti szálak. A Perczeles diákok készségesen segítettek a csomagoknál, majd a kiadós és finom vacsora után megbeszéltük a másnapi programot.

Másnap, április 14-én Budapest volt úticélunk. Velünk tartottak a Perczeles diákok is és két kísérőtanáruk, Dávid Andrea és Rigl Mária. Miután leszálltunk a buszról, tettünk egy sétát a csodálatos Országház körül, majd fél egykor bemehettünk az épületbe, ahol az idegenvezető részletesen mindent megmutatott. Csodálattal bámultuk a fantasztikus díszítéseket, többek közt azt is megtudtuk, hogy a kazettás díszítések aranyozása 22-23 karátos aranyfüsttel történt, amihez nagyjából 40 kiló aranyat használtak fel. Majd a kupola alatt őrzött Szent Koronát tekintettük meg. A korona szépsége láttán még belegondolni is szédületes volt abba, hogy már több mint ezer évvel ezelőtt is milyen nagytudású ötvösmesterek éltek.

Az Országház látogatása után buszra ültünk és elmentünk a Libegőhöz. Itt mindenki próbára tehette a bátorságát és az is kiderült kinek mennyire van tériszonya. Este Bonyhádra visszatérve az előbbi naphoz hasonlóan ismét finom vacsora várt ránk majd mindenki fáradtan nyugovóra tért.

Vasárnap, április 15-én kimentünk a Parkerdőbe bográcsozni. Míg rotyogott a bográcsos, addig a diákok és tanáraik fociztak és utána bólyakeresésen vettek részt. Ez alatt a néhány óra alatt megismerkedtünk a két iskola tanári karával is. Ebéd után visszamentünk a kollégiumba és egy kis pihenő után az igazgatóhelyettes és csapata bemutatta az iskolát, majd ki-ki kedve szerint focizhatott, kézműves foglalkozáson vehetett részt vagy egyszerűen csak pihenhetett, bámészkodhatott. Sötétedéskor folytatódott a bólyakereső verseny az iskola és a kollégium területén.

Hétfőn korán indultunk, mivel Siklóson várt ránk az élményfürdő. Ismét elkísértek a bonyhádi diákok és tanáraik, Bischof Tamás és felesége, Viki. Három óra pancsolás és vízicsúszdázás után kellemesen elfáradva Pécsre utaztunk, elsétáltunk a központba, közben megcsodáltunk minden szép épületet, parkot. Minden jelentősebb épületnél megálltunk, így a vártemplomnál, a dzsáminál és a zsinagógánál is. Majd bementünk az Árkádba és mindenki kénye-kedve szerint bámészkodhatott és vásárolhatott. Ezen az estén kivételesen nem a bonyhádi kollégiumban vacsoráztunk, hanem a Hargita vendéglőben. A név mindannyiunk szívét megdobogtatta, hiszen a Hargita lábától többszáz kilométerre a hegység nevét viselő vendéglőt találni mindenképp szívet melengető. Itt került sor az egy nappal korábbi bólyakeresési verseny legjobbjainak díjazására is.

Kedden reggel indultunk haza, abban a tudatban búcsúztunk el vendéglátóinktól, hogy hamarosan újra találkozni fogunk velük. Mielőtt átléptünk volna a határon, megálltunk Szegeden és besétáltunk a központba ezúttal is megcsodálva a város szépségeit.

Este későn érkeztünk meg Csíkszeredába de a sok felejthetetlen élmény kárpótolt minden fáradtságért. Nagyon jól telt, hálásan köszönjük a szívélyes fogadtatást.