Szakmai gyakorlat

A Kós Károly Szakközépiskola IX.B. környezetvédelem szakos osztálya, 3 hetes szakmai gyakorlat alkalmával feltérképezte Csíkszereda természetes vizeinek minőségét. A gyakorlat fő célkitűzései között szerepelt a fiatal generáció figyelmének felkeltése természeti értékeink, közöttük a természetes vizek iránt, illetve ezek dokumentálása.

A gyakorlat során az Olt folyón terepgyakorlatokat végeztünk, a települések hatását vizsgáltuk vízminőségi szempontból. Ezért mintát a települések felett és alatt vettünk, a helyszínen fizikai-kémiai vizsgálatokat és vízminősítést végeztünk. A diákok megtanulták a vízmintavételezést és a környezeti tényezők megfigyelését, dokumentálását. A munka a Kós Károly Szakközépiskola környezetvédelmi laboratóriumában folytatódott, ahol a vízminták elemzése, az információk összegyűjtése és rendszerezése, a kapott eredmények kiértékelése megtörtént.

Mintavételi helyek: az 1. mintavételi hely: az Olt hídjától 300 méterre, északra, a 2. mintavételi hely: Zsögöd-fürdő, a hídtól délre 1 km-re. A kémiai mutatók közül helyszínen a pH-t, vezetőképességet, az oldott oxigén (OD) tartalmat, valamint az NH4 NO3, NO2 és a PO4 -ion tartalmat vizsgáltuk. Az eredményeket táblázatban rögzítettük, majd grafikusan feldolgoztuk.

Mintavételi helyek

NH4+-N mg/l

NO3-N mg/l NO2-N mg/l PO4-P mg/l OD      mg/l

Vezetőképesség μS/cm

1. 0,00 nem kimutatható 0,036

III. o

0,18

I.o

 

0,06

II.o

 

8,6

I.o

 

510

II. o

 

2. 0,00 nem kimutatható 0,160

IV.o

 

0,60

I.o

 

0,39

IV.o

 

5,2

III.o.

 

630

II.o.

 

A nitrogén-háztartás jellemzőinek értékei mutatják, hogy az N elsősorban szervesanyag-terhelés történik a két mintavételi hely között, melynek forrása a több ponton bevezetett, főként kommunális szennyvíz. Igazolja ezt a második mintavételi helyen mért magasabb foszfát-koncentráció, illetve az alacsonyabb oldott oxigén-tartalom, hisz a szervesanyag oxidációja jelentős oxigénfogyasztással jár a vizekben.

A vezetőképességből az összsótartalom állapítható meg. A település alatt mért magasabb értékei nagyobb összsótartalmat jeleznek, melyek a szerves anyagok lebontásából származhatnak. Hogy a folyó szerves anyag lebontása, öntisztuló képessége jó, azt a település fölött mért I. osztályú oldott oxigén (OD) értékek bizonyítják, de a település vízminőségrontó hatása mindenképp figyelemre méltó.

Az Olt folyót nagyon sok szennyező hatás éri mielőtt Csíkszeredába érkezik. De ennek ellenére a csíkszeredai Vízgazdálkodási Hivatal adatai alapján a folyó vize Csíkszereda fölött II-III-as, vagyis jó és közepesen jó vízminőségi kategóriába sorolható be. De nem sokáig marad tiszta, hisz Csíkszereda területén öt nagy szerves anyag tartalmú szennyező forrás található. A második mintavételi pont eredményei alapján a IV-V-ös, szennyezett illetve rossz minőségű kategóriába sorolható.

Összességében a vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a vízfolyás minőségére a települések, illetve az emberi tevékenység hatással van. A vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy ez a hatás káros. Elmondható azonban, hogy a vizek védelme érdekében megvalósított beruházásokkal, (szennvízcsatorna-hálózat, szennyvíztisztítótelep) környezettudatos magatartással jelentősen csökkenthető a település vízminőség rontó hatása.

Sajnos nem csak a vízminőséggel van a gond, esztétikai problémával is találkoztunk a terepgyakorlatok során. A szemét folyamatosan jelen van az Olt menti fákon és az ártéren. Ennek a megoldása nem az anyagiakon múlik. Mindannyian felelősek vagyunk ezért, s ha mindenki egy kicsit odafigyelne környezetére, akkor lehet, hogy derűsebben tekinthetnénk, az Olt jövőjére.

Köszönet illeti Csíkszereda Polgármesteri Hivatalát, a Palladis Ars Szövetséget, a szülőket, akik nélkül a gyakorlat nem valósulhatott volna meg.

Szatmáry Zsófia, környezetmérnök tanár